Társadalmi vállalkozások a fenntarthatóságért
2017 | | aktív állampolgárság, önkéntesség, vállalkozókészség fejlesztése | Békés |
Európa a polgárokért
Pályázó: Gyula Város Önkormányzata
A pályázat címe: Hálózat a társadalmi vállalkozások sikerességéért
Pályázati kategória: városok hálózata
Pályázás éve: 2016
Milyen egy jó program, amelyben országok, városok kooperálnak egymással? Olyasmivel foglalkozik, ami minden résztvevő számára fontos és aktuális, lehetőséget ad a jó gyakorlatok cseréjére, és benne rejlik a tartós együttműködés lehetősége. Egy ilyen támogató hálózat felépítésére tesz kísérletet most Gyula Város Önkormányzata a Hálózat a társadalmi vállalkozások sikerességéért című nyertes projektje keretében.
Hét ország vesz részt abban a konferenciasorozatban, amely az Európa a polgárokért programnak köszönhetően jöhet létre. A nagyszabású, nemzetközi együttgondolkodás fő témája – mely az elmúlt évtizedben egyre nagyobb szerepet kap – a társadalmi vállalkozások szerepe a fenntartható és befogadó közösségek megteremtésében. Egy ötállomásos projektről van szó, melynek az első rendezvénye szeptemberben, Olaszországban zajlott le, a továbbiak pedig egészen jövő májusig tartanak.
„Még 2002-ben jutottunk arra az elhatározásra, hogy változtatni szeretnénk a város külkapcsolatainak építésén” – avat be az előzményekbe Hajnal Edit városmarketing-referens, projektmenedzser. „Azt szerettük volna, ha egy-egy testvérvárosi találkozó nemcsak protokolláris találkozó lenne, hanem tartalmas tapasztalatcsere is. A szűkös keretek miatt sokáig nem tudtuk megvalósítani ezt. Aztán amikor először nyertünk az Unió pályázatán, méghozzá jelentős összeget, új lehetőségek nyíltak meg előttünk.”
Hamar lett helye a pénznek: a városvezetők és a szakma is konferenciasorozatokban gondolkodtak. Ám a program jóval túlmutat ezen, hiszen már az első tanulmányút óta folyamatosan épülnek a partnerkapcsolatok. „Mindenki örömmel fogadta azt, hogy valami új indul. Úgy gondolták, ha összefogunk, abból csak jó sülhet ki. Színvonalas rendezvényeket szerettünk volna, minden évben más tematikával. Olyan módon megszervezve, hogy az ne csak nekünk legyen jó, hanem az összes partnerünknek. Ne csak az önkormányzatok kerüljenek közelebb egymáshoz, hanem a civil szektor, a kultúra és a szociális szféra munkatársai is.”
ÍGY IS LEHET?!
Első állomásként a gyulaiak az olaszországi Budrio-ba utaztak szeptember közepén. Itt ismerhették meg a település egyik legeredményesebb és legnagyobb múltú társadalmi vállalkozását, a Pictor Egyesületet. Az idén huszonötödik évébe lépő, mindenféle állami vagy önkormányzati támogatás nélkül működő szervezet célja, hogy munkát adjon a Bologna régióban lakó, különböző nehézségekkel küzdő embereknek. A százharminc foglalkoztatott között találni pszichés vagy drogproblémákkal küzdő fiatalokat, egyedülálló anyákat és ötven év feletti, a munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó embereket is. A cég alkalmazottai sokféle munkát elvégeznek a régióban, legyen szó takarításról, köztisztasági, kerti munkákról vagy iskolai menzák üzemeltetéséről. Ezek mellett rengeteg alternatív energiaforrást ők telepítettek Budrio környékén. Számukra nem a profit a lényeg, hanem az, hogy reményt és segítséget tudjanak adni az embereknek, ezzel is segítve őket önbecsülésük visszaszerzésében.
A budrio-i konferencia megnyitóján Maurizio Mazzanti polgármester kiemelte: Gyula és Budrio polgárai olyan közös terven dolgoznak, ami az EU egységét szolgálja. Dr. Görgényi Ernő, Gyula első embere megköszönte az Unió támogatását, majd a jelenlegi gazdasági folyamatok miatt szükségessé vált szemléletváltozás fontosságáról szólt.
A résztvevők megtudhatták azt is, hogy miért éppen a szociális gazdaságok azok a szervezetek, amelyek alkalmasak lehetnek az európai piacgazdaság megújítására. „Európa polgárainak össze kell tartania, és alkalmazkodniuk kell a megváltozott foglalkoztatási szerkezethez” – hangzott el az egyik előadásban. De volt szó arról is, mitől is lesz valóban társadalmi egy vállalkozás, és hogy hogyan lehetséges egyensúlyozni a pénzügyi és társadalmi célok között.
Ezután az olasz partner bemutatta a Dolce Szociális Társaság tevékenységét. „A Dolce egy 1988 óta működő, majd kétezer taggal rendelkező szervezet, amely több mint háromezer-ötszáz ember mindennapjait könnyíti meg. Részt vesznek az idősek gondozásában, és segítenek az egyedülálló szülőknek. Nem túlzás azt állítani, hogy segítségük nélkül »megállna az élet« Bologna megyében” – írják a hazai résztvevők a programról készült összefoglalóban. A gyulaiak pedig a Wenckheim Krisztina Közalapítvány „tündérkert” programjával készültek. A gyulai alapítvány őshonos gyümölcsfajtákból létesített csemetekertet, mely nem csak génbankként, de közösségi térként is funkcionál. Felszólalt még az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa, Erdei Boglárka is, aki az egyik legfontosabb magyarországi hajléktalanellátásban tevékenykedő szervezetet mutatta be. Később az intézmények és civil szervezetek képviselői kötetlen formában, a nyilvánosság bevonásával oszthatták meg egymással tapasztalataikat.
AKTIVITÁS ÉS FENNTARTHATÓSÁG
Olaszországban évtizedes jó gyakorlatok működnek, így sokat lehet tanulni tőlük – mondja Hajnal Edit. „Az Aktív Időskorúak Évében például megismerhettük a Magnolia Szociális Központ tevékenységeit: az önkormányzattól kapták meg az épületet, ahol különféle feladatokat vállalnak a lakók. Az egykori pedagógusok például tanítanak, de van saját bárjuk, utazásszervező tevékenységük. Vagyis önfenntartóak és jó érdekérvényesítők. Nagyon tetszett nekünk ez az aktív szerepvállalás. Idén pedig egy olyan szervezetet láthattunk, ami munkaerő-közvetítő vállalkozásként működik, csak épp nehezebb helyzetű csoportokkal dolgozik. Mivel ezeket a jó gyakorlatokat szeretnénk adaptálni, mindig igyekszünk a vonatkozó területek szakembereit is kiutaztatni a találkozókra.”
Olaszország mellett hasonlóképp épülnek helyi jellegű kapcsolatok Romániával, Németországgal, Szlovákiával, Szerbiával és Lengyelországgal is. Legközelebb, decemberben Aradra látogat az ötvenfős gyulai csapat, ahol az oktatás és a szociális gazdaság témájában dolgoznak majd együtt. Lesznek köztük önkormányzati szakemberek, gazdasági társaságok, intézmények, iskolák és civil szervezetek képviselői is. Tavasszal Révkomáromban tanulmányozzák a lokális társadalmi változásokhoz kapcsolódó helyi modelleket, áprilisban a törvényi szabályozás lesz a téma Kovásznán, végül májusban, ismét itthon kerül sor egy nagyszabású, háromszáz fős zárókonferencia megrendezésére.
„A legfontosabb az, hogy termékeny párbeszéd indult el a testvérvárosok és szervezeteik között, aminek nyomán a hálózat folyamatosan fejlődik, új partnerek bevonásával pedig bővül” – foglalja össze az eddigi tanulságokat Hajnal Edit. „A rövid távú cél a konzultáció és tapasztalatcsere a helyi közösségekkel, de van egy hosszabb távú is, ez pedig a civil társadalmak megerősödése, bekapcsolódásuk a döntéshozatalba. Az pedig csak járulékos haszon, ha a projektek lebonyolítása mellett, menet közben megismerjük más régiók kultúráját, életmódját. Ez nekünk mindig nagy öröm!”
KEMPF ZITA
Facebook: www.facebook.com/SEECNET
